Újra elmondják, amit el akarnak mondani

2017. Jun. 19.
A Szlovák Rádió és Televízió igazgatóválasztásának második köre előtt ismét bebizonyosodott, a mindannyiunk adóiból finanszírozott intézmény közel harminc évvel a rendszerváltás után is sokkal inkább állami, mint közszolgálati.
 
Az első szavazás megmutatta azt is, a poszt elnyerése legkevésbé a jelölt szakmai felkészültségén, rátermettségén múlik, a lényeg, hogy a „mi emberünk” kerüljön az elnöki székbe. Lehetőleg az, aki olyan kiváló „mesterek” irányítása mellett tanulta a közszolgálatiságot, mint Vladimír Mečiar, kellő tapasztalattal bír tehát az politikai propaganda művelésében. A pályázók végül e kritériumok szerint szerepeltek az első körben.
 
Egy hónap nagy idő. Az elfogadhatatlan ennyi idő alatt válik lehetségessé, majd támogatandóvá. Azoknál, akiknél az elvek nem, csupán a pozíció és a kormányzás illúziója számít. Mert, akinek véleményét egy koalícióban ennyire semmibe veszik, az nem irányít, legfeljebb asszisztál. Az ő feladata marad elmagyarázni, - ha már politikai döntéssé silányult egy közintézmény igazgatói tisztségének betöltése -, hogy kerülhet olyan személy az élére, aki egyes kormánytagok számára „elfogadhatatlan. 
 
Persze úgy gondolják, elég, ha elmondják nekünk, „amit el akarnak mondani”.
 

További cikkek

Andrej Kiska államfő e minőségében immár harmadik alkalommal tartotta meg az ország helyzetét értékelő beszédét a pozsonyi parlamentben. Ebben a bejegyzésemben - különösebb...
Szlovákiában nemrég megvalósult a kisebbségi önkormányzatiság, sőt egyes nyilatkozók szerint – horribile dictu – maga a „kulturális autonómia” öltött testet a hamarosan létrejö...