A forradalom hajnalán együtt voltak az ifjak. Az ajtókat zárva tartották, mert féltek a besúgóktól. Egyszerre megjelent közöttük az Ördög. Zsinóros mentében, hanyag eleganciával lépett közéjük. Petőfi fáradt volt, alig aludt valamit az éjjel: kezében gyűrött lapok megkezdett sorokkal... Az ördög Sándorhoz fordult, szemébe nézett és ennyit mondott:
Ma valóra válik minden, amit arra a papírlapra írtál. Hősök születnek, sorsotok történelemmé válik: de a forradalom tüze elemészt! Ám van egy másik lehetőség is: itt a zsebemben a császár ajánlata... Bársonyszéket kínál, rangot, hivatalt: tisztes megélhetést... Ez a kérdés, válasszatok...
Petőfi vékony bajsza alatt huncut félmosoly játszott, s míg a gyűrött papirosra vetett néhány szót, a foga között ezt dünnyögte: "Ördögi rím: ezzel lett teljes a dal... " S a kénkőszagú hajnalban elindult a Pilvax kávéház felé...
Dr. Menyhárt József PhD.
