[Géza]

2020. Sep. 23.

Komárom, 2005 áprilisa. Tiszta szívvel emlékeztünk József Attila születésének századik évfordulójára. A Kicsi Hangot is meghívták, s gitárral a kezemben szorongva vártam, hogy ránk kerüljön a sor. Emlékszem, Géza, Te ott és akkor elszavaltad Attila egysorosát:

“Irgalom, édesanyám, mama, nézd, jaj kész ez a vers is!”

S most, tizenöt évvel később a stúdiószínházi pódiumművészet fenegyerekének stúdiószínpadot szenteltek a Felvidék fővárosában, Komáromban. 

Az idő telik, mégis arra gondolok: bár láthatnánk még játszani, s nem kéne nevezni Rólad mást, mint Önmagadat…

További cikkek

Nem lehet könnyű a miniszterek sora ebben az miniszterelnöki primadonnizmussal megáldott vírusidőben. Kiemelten nehéz lehet oktatási miniszterként oldani a sok gubancot: hisz’...
Sorra dőlnek ki a csontvázak a Fico-kabinet(ek) szekrényéből. Néhány napja a „Viharos” gyorsasággal rács mögé került Majmocska, vagyis Monika Jankovská, volt igazságügyi...